A mai blogbejegyzést megfordítjuk egy kicsit. Először a képek jönnek egy kérdéssel, vajon hol jártunk?
A válasz a tovább mögött.
A megoldás Epcot, Disneyworld. Olyan szerencsések voltunk, hogy az egyik tanárnőnek dolgozik egy barátja a Disney-nél és ingyen be tudott minket vinni az egyik parkba, Epcotba.
Disney-nek sok parkja van Orlando mellett, a leghíresebb a Magic Kingdom, itt található a híres kastély (sajnos ide nem tudtunk bejutni), de ott van még az Animal Kingdom, Hollywood Studios és végül, de nem utolsósorban Disneyworld, Epcot.
Ez utóbbi két részből áll: egy, a világ több országát bemutató épületsorból egy tó partján, és egy „jövő világából”, ahol mindenféle technikai újításokat lehet megnézni, kipróbálni. Mi amikor megérkeztünk, akkor a vezetőnk tanácsára rögtön megpróbáltunk gyors bejutást jelentő Fast Pass-t szerezni. Bár elég korán indultunk, de mégis csak délutánra sikerült ilyen jegyeket kapni. Eredetileg úgy terveztük, hogy csak 3-ig leszünk, de maradtunk egészen 8 óráig.
Az országokat bemutató épületek nagyon érdekesek voltak. A legtöbb helyen volt valamilyen előadás, film, étterem és mindenütt volt ajándékbolt. Az egyik legérdekesebb kiállítás a japán részen volt, ahol régi isten-, és démonábrázolásokat mutattak be és, hogy azok hogyan jelennek meg például a mai japán rajzfilmekben. Marokkóban lefényképezkedtünk Jázminnal és Aladdinnal (nem, nem mi voltunk a legidősebbek :)), később láttuk Belle-t és Mary Poppins-t is, de azokhoz nem álltunk be. A legjobb élmény a Soarin’ nevű „ride” volt, ahol miután beültünk az ülésünkbe felemeltek minket egy vászon elé, amire amerikai tájakat vetítettek ki és közben úgy mozgatták az ülésünket, mintha egy sárkányrepülőn lennénk.
Összességében remek élmény volt, sajnos a tűzijátékot nem vártuk meg, mert reggel korán indultunk és eléggé elfáradtunk. Talán majd legközelebb.
Szerdától viszont teljes egészében egy újabb társasjátékos eseményen „lopjuk a napot”. A neve Dice Tower Convention és eddig ez a legjobb, mert összesen „csak” kb. 800 ember van és mindenki borzasztóan kedves. Július 4-éről nem lesz külön bejegyzés, mert azon kívül, hogy az étteremben amerikai büfévacsora volt, illetve ide hallatszik a tűzijáték nem sokat tapasztaltunk meg belőle. Igaz, megpróbáltunk eljutni egy tűzijátékra, de olyan dugó volt, hogy inkább hazajöttünk.
Vasárnap reggel indulunk vissza Michiganbe, kb. 2 nap alatt megtéve a 17 órás utat. Őszintén szólva egyikünk sem várja az utolsó hetet, sok búcsúzkodás, pakolás és teendő vár ránk. Egyelőre ennyi, a nyaralási beszámoló itt véget ér, köszönjük a figyelmet, Éva és Gyuri kikapcs.
Jenő papának hozzatok kérlek egy egész alakos, meztelen képet Tom Vasel-ről. Anélkül szomorú lenne. Jó utat, várunk már benneteket nagyon!
VálaszTörlésNagyon élveztem a beszámolókat. Jó utat hazafelé!
VálaszTörlés