13-14. nap Washington D.C. - Charlottesville - Roanoke

Jó reggelt, Kedves Olvasók! (itt még az van :)

Nem a költségcsökkentés és a reklámadó az oka, hogy két napot rakunk egy bejegyzésbe, hanem csak szimpla időhiány :). Na, de vágjunk is bele a lecsóba!

A vasárnap reggelt Washingtonban egy közös reggelivel kezdtük a Fulbright kapcsolattartóval, Susannel és férjével, Dannel. Nagyon kedvesek voltak, észre se vettük, hogy eltelt két óra, rengeteget beszéltünk a tapasztalataimról, illetve arról, hogy hogyan telt el az év. Kicsit szomorúan vettünk búcsút Tőlük, mert Susan rengeteget segített az év során és ez a reggeli egy kicsit jelezte, hogy nagyon közel a vég.

Délutánra egy program volt, ez pedig a Newseum. Ez egy olyan múzeum, ahol a hírekkel foglalkoznak, különböző történelmi eseményeket mutatnak be, illetve, hogy azok hogyan jelentek meg a médiában. Viccelődtünk is, hogy az ingyen múzeumok városában pont a két fizetőset nézzük meg, de mindenki ajánlotta, hogy érdemes elmenni. Sajnos a rendelkezésünkre álló 3 óra kevésnek bizonyult, hogy az összes kiállítást megnézzük, igaz a végére egy kicsit bele is fáradtunk a rengeteg információba. Számomra a legérdekesebb a berlini fal kiállítás volt, ahol ott volt egy darad magából a falból is. Volt még kiállítás a szólásszabadságról, az összes aznapi címlapról, a Ron Burgundy című filmről és így tovább. Összesen 6 szint, 2 nap is kevés lenne bejárni mindet.

Miután 5-kor kidobtak minket a múzeumból, némi technikai nehézség után (a telefon nem akart internetet látni, anélkül meg nem megy a GPS :)) elindultunk Charlottesville-be, ahol egy fiatal házaspárnál szálltunk meg. Itt különleges élményben volt részünk, ugyanis a feleség japán és felajánlotta, hogy csinál nekünk japán reggelit. Miszó-leves algával, főtt rizs, tojástekercs és lazackrémes brokkolit ettünk, természetesen pálcikával. Éváról kiderült, hogy nem algarajongó és különben sem szeret levest szürcsölni :).

Hétfőn az első látnivaló, amit megnéztünk Monticello (ejtsd: monticselló) volt, ahol Thomas Jefferson lakott. A hely egy kicsit csalódás volt a számunkra, Éva többet szeretett volna hallani a rabszolgák életéről, illetve elég halkak voltak az idegenvezetők. A ház és környéke mindenesetre gyönyörű volt, hiába, tudtak élni az elnökök. Mondjuk mindenütt elmondták, hogy szegény Jeffersonnak mekkora dilemmát okozott, hogy miután leírta a Függetlenségi Nyilatkozatban, hogy minden ember egyenlő, több száz rabszolgát tartott a birtokán. Igaz, halála előtt fel is szabadított 5-öt. A másik visszás dolog, hogy a múzeumban láttuk Jefferson "tízparancsolatát", ahol írta, hogy ne költsd el a pénzt, amivel nem rendelkezel. Kár, hogy önmaga nem volt ilyen jó pénzember, mert Franciaországba utazgatott, miközben halálakor 107 ezer dolláros tartozást halmozott fel. Igaz, ezt nem a monticello-i háznál tudtuk meg, hanem még a philadelphiai kiállításon, ami az Ő rabszolgáiról szólt.

A birtok után elindultunk Ronaoke felé a Blue Ridge Parkway nevű úton. Ez egy hegyek között vezető út, úton-útfélen kilátókkal, így ami az autópályán 2 óra lett volna, az összesen 5 órába tellett. Mindenesetre sikerült sötétedés előtt megérkezni és gyönyörű volt a látvány útközben.

Ma viszont egy faházban alszunk az erdőben, úgyhogy legközelebb csak 3 nap múlva jelentkezünk élőben. Érdekesség: amikor amerikaiaknak mondtuk, hogy faházban fogunk lakni az erdőben általában ez volt az első kérdés: Nem láttatok még horrofilmet?

Képek a szokott helyen:

Kapitólium (ez most az igazi).

Nagyképernyő

Berlini faldarab

Díjnyertes képek közül az egyik.

9/11 több helyen is előkerült. Ez pont az FBI-kiállítás része.

Kapitólium portré érdekes árnyékokkal.

Ez a csávó húzta a rövidebbet a beosztásnál, de azért nem marad le a vb-ről.

9/11 címlapok.

Egy antenna az egyik összedőlt torony tetejéről.

MPM póló 1.

MPM póló 2.

MPM bögre

Monticello (elgondolkodva néző félbevágott blogíróval).

Azért elég jó kilátás volt az elnöki rezidenciáról.

Ebből a napórából Jefferson bonyolult matematikai számítások után meg tudta mondani az időt 5 perccel később.

Jefferson sírja

Éva már megint elnökökkel haverkodik.

Kilátásos szelfi

Tájkép hegyekkel, dombokkal, táblával

Nappal szemben fényképezni olyan mint, széllel szemben ...

A világ a lábaim előtt hever.

Gyűlnek a fellegek.

Egy újabb kilátó.