Valójában az utolsó tanítási nap tegnap volt, de az utolsó óra utolsó 10 percében megszólalt a tüzriadó, mert az egyik kémiatanár kísérlete balul sült el.
A szemben "lakó" tanárnö elkésik, úgyhogy megkérnek, hogy ugorjak be helyettesíteni.
Utóljára fogadunk hüséget a zászlónak reggel. Mint kiderült ez a csoport már tegnap letette a vizsgát, úgyhogy ma röpiznek meg donutot esznek (régen azt hittem, hogy a donut a kerek fánk, de valójában minden édes péksütemény donut).
Elsétálok egy nagy szelektív kukáért és útközben visszaviszem a könyvtári könyvemet. A könyvtárossal megegyezünk, hogy mennyire hiányozni fogunk egymásnak. Csak Ö könnyezett, én becsszóra nem.
Van másfél órám pakolászni, okleveleket írni (minden diák kap, mert "túlélte" a magyar tanárt), jegyeket beírni.
10:10-kor elkezdenek beszállingózni a 6. órai gyerekek a vizsgára. Joe ma is elmondja, hogy velük van az utolsó órám Amerikában és, hogy ez milyen jó. Megírják az esszéiket, én megírom a búcsú emaileket a tanároknak. Nem, tényleg nem vagyok szomorú.
Az utolsó 20 percben kiosztom az okleveleket, van aki örül, mert nem kapott Hónap diákja kitüntetést, igaz, ez nem az, de majdnem. Chris Osborne-nak rá kell írnom, hogy Ö a hónap diákja. Minden hónapé.
A szomszéd teremböl átsereglenek azok a diákok, akiket csak az elsö félévben tanítottam. Egyesével elköszönnek, de azért Alyssa Hannan még elmondja, hogy tud a búcsúpartiról július 8-án és ott lesz. Kiderült, hogy Mrs. Carr hangosan olvasta fel az emailt.
Aztán mindenki elindul kifelé. Chris rámnéz: "Ennyi?" Én válaszolok mosolyogva: "Mit vártál? Fanfárt és tüzijátékot?"
"Goodbye, Mr. Liptak."
"Goodbye, Chris."
Amikor mindenki kiment leülók, hogy beírjam a jegyeket. Néhány perc múlva kopognak, Michael Lewis akarja tudni, hogy megbukott-e. Nem. Bejön 3 lány, hogy velem fényképezkedjenek, ez elég gyakori volt az utóbbi napokban. Utánuk egy nagyobb csapat következik, élükön Mike Schwartz-cal, aki elhozta a régóta ígért jégkorongot. Az egyik oldalán a magyar zászló címerrel, a másikon az iskola szimbóluma a Lakeshore Lovag. Hívnak a medencés bulijukba, de nem tudok menni.
Befejezem a jegyek beírását, kinyomtatom öket és elviszem az irodába.
"Ez az utolsó alkalom, hogy leadod a jegyeket?"
"Hát, igen, ez az utolsó."
A terembe visszafelé menet visszaadom Mrs. Carr-nak a társasjátékait, amivel sajnos nem tudtunk játszani. Azon elmélkedünk, hogy vajon lehet-e valaki csak egy évig Lovag. Nem, ez egy életre szól.
Visszamegyek a termembe, lekapcsolom a villanyt, majd hétfön leadom a laptopot.
Függöny
Miért? Miért nem írtál több ilyet??? :)
VálaszTörlés"Hívnak a medencés bulijukba, de nem tudok menni." :D
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésTervben van még néhány ilyen bejegyzés, de iskolaidőben sajnos nem nagyon volt időm rájuk.
VálaszTörlés